Ha munkavállalói csak otthonról tudnak dolgozni, vagy a veszélyhelyzetre tekintettel nem képesek feladataikat ellátni, akkor munkáltatóként az alábbi lehetőségek közül választhat:

I. Az iskolákat bezárták, beteg a gyerek, vagy karanténba kell vonulnia

1. Távmunka

Amennyiben a munkavállaló a munkáját távmunkában is el tudja látni, akkor a munkáltató megállapodhat a munkavállalóval, vagy elrendelheti a távmunkát. Ha a munkavállalót a munkaszerződésében foglaltaktól eltérő helyen foglalkoztatják, akkor azt az Mt. 53. § (2) bekezdés alapján maximum 44 munkanapig lehet megtenni, utána módosítani kell(ene) a munkaszerződést.

2. Eltérő munkakör

Ha a munkáltató a munkaszerződéstől eltérő munkakörben is tudja foglalkoztatni a munkavállalót, amely távmunkában is ellátható, akkor lehetőség van az eltérő munkakörben való foglalkoztatásra. Ha a munkavállalót a munkaszerződésében foglaltaktól eltérő munkakörben foglalkoztatják, akkor azt az Mt. 53. § (2) bekezdés alapján maximum 44 munkanapig lehet megtenni, utána módosítani kell(ene) a munkaszerződést.

3. Szabadság megállapodás

A munkáltatónak az Mt. 46. § (1) bekezdés e) pontja alapján 15 nappal a szabadság kezdetét megelőzően tájékoztatnia kell a munkavállalót a szabadság kiadásáról.

Amennyiben a szabadság kiadására azonnal szükség van, úgy a munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak, hogy a munkavállaló részére fizetett szabadságot ad ki a munkáltató.

A fizetett szabadságot vagy a munkavállalónak járó éves szabadság terhére kell elszámolni, vagy a munkáltató jogosult jutalomként is kiadni fizetett szabadságot.

4. Díjazás munkavégzési kötelezettség nélkül

A munkáltató és a munkavállaló az Mt. 146. § (2) bekezdése alapján megállapodhatnak, hogy a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól és ennek időtartamára a felek megállapodása szerinti díjazás illeti meg. A díjazás lehet kevesebb mint a munkavállaló alapbére.

5. Munkavégzési kötelezettség alóli felmentés

Amennyiben a munkáltató kötelezi a munkavállalót, hogy maradjon otthon, akkor az Mt. 146. § (1) bekezdése alapján úgy kell tekinteni, hogy a munkáltató nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének, ezért a munkavállalónak állásidőt kell fizetni, így a teljes alapbér összege megilleti a munkavállalót.

6. A munkavállaló gyermekének megbetegedése

Amennyiben a munkavállaló gyermeke megbetegszik, akkor táppénzre jogosult, amelynek mértéke eltérő attól függően, hogy a gyermek otthon lábadozik vagy kórházban.

Amennyiben a gyermek karanténba kerül, úgy a munkavállaló azonnali táppénzre jogosult.

Ha a táppénz nem saját jogon jár, akkor a munkáltatónak nem kell táppénz hozzájárulást fizetnie.

7. Fizetett szabadság a cafeteria keret terhére

A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat, hogy a munkavállaló az Mt. 115-121. §-ában biztosított szabadságokon felül fizetett szabadságot vesz igénybe. A juttatás tulajdonképpen az, hogy a munkavállalónak az adott munkanapo(ko)n nem kell munkát végeznie, de megkapja a munkabérét.

Ebben az esetben meg kell határozni a fizetett szabadság összegszerű pénzbeli értékét. Ennek az órabéres és pótlékot kapó dolgozóknál lehet elsősorban jelentősége, akiknek a beosztástól függ a munkabérük.

A fizetett szabadság igénybevétele esetén annak pénzbeli értéke lesz az adó- és járulékalap. A fizetett szabadságot ugyanolyan adók és járulékok terhelik, mint a munkabért.

8. Amennyiben egyik fenti megoldás sem alkalmazható

Amennyiben egyik fenti megoldást sem lehet alkalmazni, akkor a munkavállaló munkából való távollétét igazoltnak kell tekinteni, azonban nem jár részére sem munkabér, sem díjazás, sem táppénz és egészségbiztosítási jogviszonya is szünetel.

A munkavállaló az igazolt távollét idejére köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A munkavállalónak az igazolt távollétről bejelentést kell tennie a NAV-nál és következő hónap 12. napjáig meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A járulék összeg havi 7.710,- Ft vagy napi 257,- Ft.

A munkavállaló munkaviszonyát az igazolt távollétre tekintettel nem lehet azonnali hatályú felmondással vagy felmondással megszüntetni.

9. Fizetés nélküli szabadság

 A munkavállaló kérheti, hogy a munkáltató biztosítson számára fizetés nélküli szabadságot. Ennek időtartamára a munkavállalónak sem munkabér, sem díjazás, sem táppénz nem jár és egészségbiztosítási jogviszonya is szünetel.

A munkavállaló az fizetés nélküli szabadság idejére köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A munkavállalónak a fizetés nélküli szabadságról bejelentést kell tennie a NAV-nál és következő hónap 12. napjáig meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A járulék összeg havi 7.710,- Ft vagy napi 257,- Ft.

II. Amennyiben a munkavállaló megbetegedik

1. A munkavállalónak otthon kell maradnia, vagy kórházba kell vonulnia

Amennyiben a munkavállaló otthon lábadozik, vagy kórházba kell mennie, akkor 15 nap betegszabadságra jogosult az Mt. 126. §-a alapján. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70%-a jár.

A 15 napos betegszabadság leteltét követően saját jogon jár táppénz a munkavállalónak, amely eltérő összegű lehet attól függően, hogy a munkavállaló otthon lábadozik, vagy kórházban van.

A munkáltató táppénz hozzájárulást köteles fizetni a TB-nek.

2. Karantén

Amennyiben a munkavállaló még nem mutat tüneteket, de karanténba kell vonulnia, akkor 7-es kód (Közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés) alapján táppénzre jogosult és keresőképtelennek minősül a karantén első napjától.

A munkáltatónak nem kell táppénz hozzájárulást fizetnie és az egészségügyről szóló törvény 70. §-a alapján az állam a táppénzen felül megtéríti a kiesett munkajövedelmet is.

Amennyiben a koronavírussal kapcsolatban munkajogi kérdése van, hívja Irodánkat a 06704230528 telefonszámon.