Ki is az a büntető ügyvéd és milyen feladatai vannak?

• 2023. április 14.

Büntetőjogi ügyvéd

Ügyvédről már mindannyian hallottunk, többségünk az általuk ellátott feladatkörökkel is tisztában van, de mit is takar pontosan a büntetőjogi ügyvéd meghatározás?

Büntető ügyvéd alatt azt a személyt értjük, aki:

• a büntetőeljárási szabályok szerint megismerheti a védencére vonatkozó iratokat,
• korlátozás nélkül érintkezhet a letartóztatásban levő gyanúsítottal,
• észrevételeket és indítványokat tehet védence érdekében,
• már a nyomozás során felhívhatja a figyelmet az eljáró hatóság esetleges mulasztására,
• szorgalmazhatja a védencét mentő, a büntetőjogi felelősséget enyhítő bizonyítékok beszerzését, bizonyítási eljárások lefolytatását,
• segít védencének eligazodni a változó, esetenként – akár a büntetőjogászok által is különbözőképpen értékelt – nem egyértelmű büntető anyagi-és eljárásjogi jogszabályokban.

Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a büntetőügyben védőként eljáró ügyvéd feladata, hogy a nyomozóhatóság erőfölényét ellensúlyozva segítse védencét az adott ügyben a legmegfelelőbb védekezési taktika kiválasztásában és felépítésében, valamint hogy úgy segítse elő védence büntetőeljárási jogainak érvényesülését, hogy az adott büntetőeljárás a számára legkedvezőbb végeredménnyel záruljon.

Miben tudnak Önnek segítséget nyújtani ügyvédi irodánk büntető ügyvédei?

Egy büntetőeljárás többnyire derült égből villámcsapás-jelleggel, nagyon váratlanul éri az ügyfelet, és amíg az eljáró hatóság (rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ügyészség) ebből a szempontból helyzeti előnyben van, hiszen az ügyfelet érintő eljárási cselekményt (házkutatás, kihallgatás, őrizetbe vétel) előre tudja tervezni, addig a bűnüldöző hatóság adott eljárási cselekménye általában felkészületlenül éri az ügyfelet.

Az első kihallgatás nemcsak lélektanilag, hanem nyomozás-taktikailag is igen meghatározó része a folyamatnak, mivel az itt tett vallomás – mint bármi más, amit a nyomozás során a nyomozóhatóság bizonyítékként összegyűjt – ugyanúgy felhasználható bizonyítékként (akár az ügyfél ellen is!). Éppen ezért kiemelten fontos, hogy már az első kihallgatáson olyan személy legyen jelen az Ön védelmében, aki az Ön érdekét képviseli.

Ez a személy az Ön meghatalmazott védőügyvédje, aki hideg fejjel segíti Önt már az első kihallgatás során is, hiszen jól ismeri az utóbbi időkben gyorsan változó büntető jogszabályokat és a nyomozóhatóság szakmai fogásait is.

Mikor tarthatnak házkutatást valakinél?

A házkutatás, amely magánlakás vagy egyéb helyiség átvizsgálását jelenti a rendőrség vagy más jogi szervek által, szigorú szabályokhoz kötött. Ezek a szabályok országról országra változhatnak, de alapvetően az alábbi feltételek mellett tarthatnak házkutatást:

1. Bírósági határozat: Általában a házkutatáshoz bíró vagy ügyész által kiadott házkutatási parancs szükséges, amely részletezi a kutatás indokát és helyszínét. Ez a parancs bizonyítékul szolgál arra, hogy a hatóságoknak jogos okuk van a kutatásra, és hogy az nem sérti az alapvető jogokat.
2. Sürgős esetek: Bizonyos helyzetekben, ha a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye áll fenn, vagy ha azonnali beavatkozás szükséges valakinek az életének vagy testi épségének védelme érdekében, a rendőrség sürgősségi alapon végezhet házkutatást anélkül, hogy előzetes bírósági engedélyt szerezne.
3. Önkéntes beleegyezés: Ha a lakás tulajdonosa vagy bérbevevője önként beleegyezik a házkutatásba, akkor az hatóságok végezhetik azt anélkül, hogy bírósági parancsra lenne szükség.
4. Speciális körülmények: Egyes esetekben speciális törvények engedélyezhetik a házkutatást anélkül, hogy bírósági parancsra lenne szükség, például terrorizmus vagy nemzetbiztonsági kockázatok esetén.

A házkutatás végrehajtása során a hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a jogállamiság elveit, beleértve az arányosságot és a szükségességet, valamint gondoskodniuk kell arról, hogy a kutatás ne sértse a személyes méltóságot és a magánélethez való jogot.