Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az ingatlanok adásvételének kevésbé kellemes velejárója az adófizetés. Az mindenki előtt ismert, hogy a vevőnek a megszerzett ingatlan értéke után a legtöbb esetben vagyonszerzési illetéket kell fizetnie.

Cikkünkben most azt tekintjük át, hogy az eladót milyen esetekben terhelheti adófizetési kötelezettség.

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadóról szóló törvény a megszerzés évéhez köti az adófizetést és elsősorban a gyors adás-vételeket terheli magasabb adóval.

Az szja rendszere nem az adókulcsokat, hanem az ingatlan értékesítéskor forgalmi értékét veszi alapul. Az értékesítéssel szerzett vételárból többek között le kell vonni a megvásárlásra fordított összeget és az ingatlannal kapcsolatos igazolt költségeket. Az így keletkező bevétel az értékesítő magánszemély jövedelme lesz.

Az szja törvény támogatja, hogy a megszerzett ingatlan minél később kerüljön újra értékesítésre, ezért az ingatlan megszerzését követő első évben még az értékesítéssel elért jövedelem 100%-át terheli az adó, a megszerzést követő ötödik évben azonban már egyáltalán nem kell személyi jövedelemadót fizetni az értékesítéssel elért jövedelem után.

A fenti szabályozás nem csak az adásvételekre, de bármely vagyoni értékű jogra (pl. használati jog, bérleti jog, haszonélvezeti jog) is vonatkozik.

Általános forgalmi adó

Azt gondolhatnánk, hogy áfát fizetni csak a vállalkozóknak kell, de vannak olyan helyzetek, amikor a magánszemély is az áfa hatálya alá tartozhat.

Ilyen például, ha rendszeresen vagy üzletszerűen ad-vesz valaki ingatlanokat, tehát a megvásárlást követően viszonylag rövid időn belül, profit elérése céljából értékesíti az ingatlant.

Fontos megjegyezni, hogy az adóhatóság nézőpontjából, akár egyetlen ingatlan értékesítése is lehet üzletszerű, ha az a magánszemély vagyoni viszonyaihoz képest rendkívüli jövedelemmel jár.

Ugyanígy áfaköteles értékesítés lehet, ha az örökséggel megszerzett nagy földterületet a tulajdonos belterületbe vonja, majd kisebb telkekre osztja és úgy értékesíti azokat.

A fenti esetekben az ingatlan értékesítése gazdasági tevékenységnek fog minősülni, tehát a magánszemélynek be kell jelentkeznie az áfa hatálya alá és az ingatlan vételára után 27%-os mértékű áfát kell fizetnie.

Amennyiben rövid időn belül több ingatlant is értékesítünk, de az nem minősül a fentiek értelmében gazdasági tevékenységnek, akkor a sorozat jellegű értékesítés teremt áfafizetési kötelezettséget.

Az áfa törvény szerint sorozat jellegű értékesítésről akkor beszélhetünk, ha valaki két naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant értékesít, illetve a rá következő három naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant értékesítenek.

Az áfa törvény szerint kivételt képez a sorozat jellegű értékesítés alól, ha az értékesített építési telek (telekrész) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlan tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, amelynek szerzése az értékesítőnél – az illetékekről szóló törvény alapján – öröklési illeték tárgyát képezte a fenti darabszámba beleszámít, de önmagában nem minősül sorozat jellegűnek.

A lakóterület besorolású építési telkek (telekrészek), amelyeket telekmegosztással egyazon építési telekből (telekrészből) alakítottak ki – darabszámtól függetlenül – egy építési telekként (telekrészként) számítanak be a fenti darabszámba.

Ez ugyanakkor nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor több területet vásároltunk, azokat összevontuk, belterületté minősítettük, majd felosztottuk őket. Ebben az esetben az adóhatóság az eredetileg megszerzett ingatlanok darabszámát veszi figyelembe és úgy értékeli, hogy az értékesített telkeket azokból alakítottuk ki, nem pedig az összevont ingatlanból.