Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.
A Kúria nemrég egy olyan ügyet vizsgált, amelyben a NAV azt állapította meg, hogy a felek között nem valósult meg a gazdasági esemény, ezért az adózó áfa kiutalási kérelmének teljesítését megtagadta. Az adóhatóság megállapítását a Kúria is jogerősen jóváhagyta.
A számlát kibocsátó adózó ezt úgy értelmezte, hogy a fiktív ügylet nem tekinthető sem termékértékesítésnek sem szolgáltatásnyújtásnak, ezért ahhoz nem kapcsolódik áfafizetési kötelezettsége.
Ebből kiindulva a fiktívnek minősített ügylet értékével csökkentette árbevételét és a fizetendő áfa összegét. A NAV vitatta az adózó magatartásának jogszerűségét, mert álláspontja szerint a számla kiállításával akkor is adófizetési kötelezettség keletkezik, ha az ügylet a valóságban nem ment végbe, vagy a másik fél nem fizette meg a számla ellenértékét és így az áfát sem.
A Kúria végül úgy döntött, hogy az adózó jogszerűen járt el, mert az áfatörvény 55. §-a alapján neki kellett bizonyítania, hogy a számla kiállítása ellenére nem történt teljesítés, vagy azt más teljesítette. A Kúria szerint az adózó a NAV jogerős határozatával, amelyben az adóhatóság a gazdasági esemény fiktivitását állapította meg, megfelelően bizonyította az Áfatörvény által elvártakat, ezért jogszerűen csökkentette az áfafizetési kötelezettségét.
Ezenkívül az adózónak sztorníroznia kellett az eredeti számlát, amelyet a fiktív gazdasági esemény jogerős megállapítását követően tett meg. A NAV azonban arra hivatkozással követelte az áfa összegét, hogy az Áfatörvény 55. §-a a számla haladéktalan helyesbítését írja elő, amelynek az adózó nem tett eleget, hiszen csak a jogerős NAV határozatot követően sztornírozta le a számlát.
A Kúria nem értett egyet a NAV álláspontjával, mert az Alaptörvényben rögzítettek szerint a törvény által biztosított jogorvoslat igénybevétele miatt a jogorvoslattal élő felet nem érheti hátrány.
Tehát a Kúria döntése értelmében nem tekinthető haladéktalanságot kizáró körülménynek, ha a számlát kibocsátó adózó nem az adóhatósági eljárás lezárást követően gondoskodott a számla sztornírozásáról, hanem bevárta a számlabefogadó által kezdeményezett rendes és rendkívüli jogorvoslati eljárás befejezését.
A jövőben a felek együttműködhetnek és amennyiben a NAV fiktív gazdasági eseményt állapít meg, úgy a számlabefogadó felszólíthatja a kibocsátót a számla sztornózására, így mentesülhet az áfa megfizetése alól, de kizárólag akkor, ha a NAV nem tár fel csalárd szándékot, mert ekkor megtagadhatja az áfa visszatérítését.
