Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A Bíróság döntésében a tavalyi Mendrei v. Magyarország ítéletében foglaltakra hivatkozott. Ebben az ügyben azért utasította el a kérelmet, mert megállapította, hogy a kérelmező nem merítette ki a belső jog szerint rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket, amikor nem vette igénybe az alkotmányjogi panasz intézményét, noha az hatékony jogorvoslatot biztosított volna számára.

Az ítélet szerint a kérelmezőnek a kúriai ítélet alaptörvény-ellenessége miatt lehetősége lett volna alkotmányjogi panaszt tenni az Alkotmánybíróságnál, amely azt köteles lett volna kivizsgálni.

A Bíróság a jelen ügy vizsgálata során kitért a Király és Dömötör v. Magyarország ügyre is, ahol a kérelmezők a magyar jogi szabályozás miatt nem fordulhattak közvetlenül az Alkotmánybírósághoz, azonban ez a lehetőség az Alaptörvény XXVIII. cikke alapján, a jelen ügyben már a kérelmező rendelkezésére állt.

A Bíróság szerint nem jelenti a hatékony jogorvoslathoz való jog sérelmét az, hogy az alaptörvény-ellenesség megállapítása esetén az Alkotmánybíróság nem tudja kártérítés fizetésére kötelezni a bíróságot, mivel az alaptörvény-ellenes ítélet az Alkotmánybíróság megsemmisíti és az eljáró bíróságot új eljárásra utasítja.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint a sérelmezett döntés kézbesítését követő 60 napon belül kezdeményezhetjük a bírósági ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását, amely a jövőben már a Bírósághoz fordulás feltételeként jelenik meg.

A törvény alapján az Alkotmánybíróság döntésére nincsen eljárási határidő, mindössze annyi a követelmény, hogy az Alkotmánybíróság észszerű határidő belül hozza meg döntését.

Ha a Bíróság fenti döntése értelmében a kérelmeket csak az alkotmányjogi panasz elbírálását követően fogadják be, a tömeges eljárásoknak köszönhetően az alkotmányjogi panaszok elbírálásának határideje is várhatóan kitolódik.

Az alkotmányjogi panasz igénybevétele akkor nyújthat megfelelő jogorvoslatot a Bíróság szerint, ha az ítéletben felhívják a felek figyelmét a jogorvoslati lehetőségre és annak előterjesztési határidejére.

A fenti ügyben a Bíróság végül elutasította a kérelmet, mert a kérelmező annak ellenére nem élt az alkotmányjogi panasz lehetőségével, hogy az a kérelmében megjelölt alapjogait sértő, bírósági ítélet felülvizsgálata esetén hatékony és megfelelő jogorvoslatot nyújtott volna számára.