Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az adóhatósági határozatokkal szembeni jogorvoslat jelenleg kétfokú rendszerben működik hazánkban.

Az adóhatóság az ellenőrzéséről jegyzőkönyvet készít, amelyet megküld az adózó részére. Az adóigazgatási rendtartás által bevezetett szabályok alapján jelentősen felértékelődött az észrevétel szerepe, ezért célszerű már a megbízólevél kézhezvételekor adójogi ügyvédhez fordulni.

A NAV a saját megállapításai és az adózó észrevételei alapján hozza meg első fokú határozatát, amelyben adókülönbözetet az adózó javára, illetve terhére egyaránt megállapíthat, vagy az ellenőrzést megállapítás nélkül is lezárhatja.

Amennyiben nem értünk egyet a NAV határozatában foglaltakkal, úgy a másodfokú adóhatósághoz fellebbezhetünk a határozat megváltoztatása, vagy hatályon kívül helyezése érdekében.

Az elsőfokú határozat meghozatalakor lehetőségünk van lemondani a fellebbezési jogunkról, amelyért cserébe az adóhatóság a kiszabott adóbírság 50%-át elengedni. Csábító lehet az ajánlat, azonban, az elmaradt adó és a késedelmi pótlék megfizetése még így is jelentős terhet ró az adózóra és, ha bármi esélyt látunk igazunk bizonyítására, ezzel nem érdemes élni, mivel az adóhatóság megállapításait a lemondást követően többé már nem tudjuk jogszerűen vitatni.

Amennyiben a NAV másodfokon eljáró ellenőre nem vagy csak részben változtatja meg az elsőfokú adóhatóság által hozott határozatot, úgy lehetőségünk van közigazgatási bíróságtól kérni a NAV másodfokú határozatának felülvizsgálatát.

A közigazgatási perrendtartás és a háttérjogszabályként alkalmazott polgári perrendtartás alapján az adóperben mindenképpen érdemes a jogi képviselő igénybevétele, mert a bizonyítási szabályok és a tárgyalásokon való részvétel is alapos felkészülést igényel.

Az adóperben illetékes bíróságot a határozatot hozó helyi adóhivatal székhelye határozza meg, ugyanakkor nem minden megyében van már közigazgatási bíróság, ezért a 6 regionális közigazgatási bíróság valamelyike előtt kell pereskednünk.

A határozat felülvizsgálatára vonatkozó keresetlevelet, a határozat kézbesítését követő 30 napon belül, mellékleteivel együtt, mindenképpen elektronikus úton kell előterjeszteni az elsőfokú határozat hozó adóhatóságnál, ugyanakkor azt érdemes közvetlenül is megküldeni azt a bíróság részére, mivel a mellékletek esetenként nem érkeznek meg a keresetlevéllel egyidejűleg.

Az adóhatósági határozatok bírósági felülvizsgálata során a felperes a vitatott összeg 6%-ának megfelelő, de maximum 1.500.000,- Ft illetéket köteles megfizetni, ugyanakkor az adóper jogerős befejezéséig őt tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg, amely azt jelenti, hogy a bírósági illetéket csak abban az esetben köteles megfizetni, ha a bíróság nem a javára dönt.

Ha az adóper során elvi jelentőségű kérdés merül fel, indítványozhatjuk a bíróságnál az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali célú megkeresését.

Amennyiben a bíróság nem találja jogsértőnek a NAV határozatát, úgy jogszabálysértéssel a Kúriához fordulhatunk a jogsértő bírósági ítélet hatályon kívül helyezése érdekében. A Kúria előtt a jogi képviselet kötelező, és célszerű tárgyalás tartását is kérni, hogy az álláspontunkat személyesen is tudjuk a bírákban erősíteni.

Amennyiben a Kúria is helyben hagyja a bírósági ítéletet –és ezzel a NAV határozatát – úgy alkotmányjogi panasszal fordulhatunk az Alkotmánybírósághoz, kérve a bírósági ítéletek alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve, ha úgy érezzük, hogy az eljárás elhúzódása, egyes bizonyítékaink, bizonyítási indítványaink figyelmen kívül hagyása sérti a tisztességes eljáráshoz való jogunkat, úgy az Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordulhatunk.

Irodánk a teljes adóhatósági és bírósági jogorvoslati rendszerben szakszerű segítséget nyújt az Ön számára.

Amennyiben adóügyében segítségre van szüksége, szívesen állunk rendelkezésére a honlapon megadott elérhetőségeken!