Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.
Adószakértő jogászként végzett ügyvédi tevékenységem jelentős részét a vagyonosodási vizsgálatok terén ellátandó jogi képviselet és eljárás teszi ki. Manapság bátran állíthatjuk, hogy a vagyonosodási vizsgálat slágertéma az adóhatósági ellenőrzések között. Volt olyan év, amikor az adóhatóság több mint 10.000 ilyen típusú ellenőrzést végzett. Manapság ugyan már nem irányoznak elő ilyen számú vagyonosodási vizsgálatot, viszont az általuk elvégzett munka minősége lényegesen javult. Ez azt jelenti, hogy az egyes ellenőrzéseket a vagyonosodási vizsgálatokkor nagyobb figyelemmel és precizitással végzik (jobban körbejárják az egyes adózók vagyoni helyzetét).
Mit is jelent a vagyonosodási vizsgálat?
A vagyonosodási vizsgálatkor az adóhatóság azt ellenőrzi, hogy az adózó magánszemély által az elévülési időszakon belül (5+1 év) elért jövedelme arányos-e a kiadásaival. A vagyonosodási vizsgálat a köznyelvben meghonosodott megnevezése a személyi jövedelemadó ellenőrzés egyik sajátos, utólagos formájának, amely során az adóhatóság időszakos (éves) bontásban vagyonmérleget készít, és összeveti az adott időszakban teljesített kiadások az adózó által megjelölt időszakban szerzett és leadózott jövedelmével.
A vagyonosodási vizsgálatok során ellenőzik, hogy:
A személyi jövedelemadó bevallásában feltüntetett összeg elegendő-e az adott időszakban elköltött vagyontárgy(ak) (ingatlan, gépjármű, utazás, tagi kölcsön + a mindennapi életvitel) megszerzésére, arányban áll-e a bevételek és kiadások összege.
A vagyonosodási vizsgálatkor a hatóság az ellenőrzött időszak kezdetén meghatároz egy nyitó összeget, amivel az adózó rendelkezhetett. Ezt az adózó által adott információk, dokumentumok alapján becsülik meg. Innen indul később a vagyonmérleg levezetése.
Az adóhatóság Kiválasztási Osztályának azok kerülhetnek elsősorban a látókörébe vagyonosodással kapcsolatosan, akik láthatóan jobban, tehetősebben élnek és többet költenek (drága autó, nyaralás), mint amennyi a bevallásukban szereplő jövedelem alapján reális, vagyis kevesebbet vallanak be jövedelemként, mint amennyit az életvitelük, jövedelmi és vagyoni viszonyaik mutatnak.
Ugyancsak vagyonosodási vizsgálatra számíthat, az az egyéni vállalkozó, aki nagy összegű tagi kölcsönt nyújtott a cégének, vagy ha minimálbért vagy még azt sem elérő jövedelmet vallott be adóbevallásában, és ennek ellenére jelentős ingó- és ingatlan vagyonnal rendelkezik, továbbá akkor is, ha cégből magáncélra vagy egyébként igazolatlanul vett ki és költött el pénzt.
A 2013-as évben is óriási figyelmet fordít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ( NAV ) a vagyonosodási vizsgálatokra. A korábbiakhoz képest azonban célzottabban választják majd ki ellenőrzésre az adózókat. A február elején közzétett ellenőrzési irányelvből megtudhattuk, hogy elsősorban az adócsalás gyanús ügyletekkel érintett, illetve jelentős hátralékkal felszámolás alá került cégek tulajdonosai, képviselői számíthatnak vagyonosodási vizsgálatra. Az vizsgálat célja, hogy feltárja, a vizsgált személy jövedelme összhangban van-e a vagyongyarapodásával , ill. az életvitelre fordított kiadásaival.
Elsősorban azon magánszemélyek kerülhetnek az adóhatóság látókörébe, akik – az egyéb ellenőrzések alapján rendelkezésre álló információk szerint – a működésükre, adózói kapcsolataikra tekintettel jelentős kockázatot hordozó társaságok tagjai. Erre utaló jel, ha a vállalkozásuk számlájáról jelentős összegű készpénzt vesznek fel, de vállalkozási célú felhasználását nem tudják igazolni. Azok is számíthatnak vizsgálatra, akik eltitkolják a csődeljárás, a felszámolási eljárás és a kényszertörlési eljárás alá kerülő adózók vagyonát.
