A technikai fejlődés sok szempontból megkönnyítette az élet árnyékos oldalán élők számára valamennyi – nem csupán az informatikához szorosan kapcsolódó – bűncselekmény elkövetését. Ide sorolható az utazóbűnözés során megvalósított dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás – a betöréses lopás – bűncselekményének nyomozása. Az utazóbűnözés régóta képezi részét a kriminalisztika fogalomtárának. Utazó bűnöző alatt olyan személyt értünk, aki tudatosan a lakóhelyétől távol követ el bűncselekményt. A hatóságok hatásköri megosztottsága mellett, ezen elkövetési technikával az elkövető a helyi hatóságok előtti ismeretlenséget, illetve az elkövetett bűncselekmények közötti összefüggés felismerésének nehézségét is szeretné kihasználni. A nyomozó hatóság felderítési lehetőségeit jóval szűkebb keretek közé szorítja ilyen jellegű elkövetések esetén a tény, hogy a helyi adatgyűjtések kevés adatot szolgáltatnak az elkövetőkről. Az Európai Unió schengeni határainak bővülése, a személygépkocsik minél szélesebb körű elterjedése, a gyorsforgalmi utak kiépülése újabb lehetőségeket nyitottak az elkövetők számára arra, hogyan tudnak újabb és újabb kisebb-nagyobb szervezettséget igénylő bűncselekményeket elkövetni – úgy, hogy a helyi nyomozó hatóságok előtt szinte azonosíthatatlan maradjon a kilétük.
Ennek fényében természetesen nem túl meglepő, hogy a betöréses lopás elkövetői között az utóbbi években a magyar állampolgárok mellett megtalálhatóak voltak a szomszédos államok állampolgárai mellett például cseh és lengyel állampolgárságú személyek is. Az ún. munkatelefon a kapcsolattartás eszköze, amely egy, kizárólag az elkövetés idején aktív, az elkövetők közötti kapcsolattartásra használt mobiltelefon. A hagyományos telekommunikáció mellett például a viber nevű alkalmazás a kommunikáció csatornája. Az épületek feltérképezésére internetes böngészőfelületet (Google Maps), a megközelítéshez pedig navigációs alkalmazásokat vetnek be az elkövetők. A nyomozó hatóságot kihívások elé állította a digitalizáció fejlődése, mivel egyre nagyobb százalékban digitális alapon léteznek a felderítés szempontjából fontos tények és adatok. A bűnügyi szervek kriminalisztikai tevékenységét jelentős mértékben befolyásolta ez a folyamat, hiszen szükségessé vált a korábban alkalmazott eljárás- és gondolkodásmód megváltoztatása. A nyomozó hatóságnak birtokában kell lennie a digitális nyomok tárolására alkalmas eszközöknek, a szemléken indokolttá vált az informatikai szakértő alkalmazása, illetve a nyomozó hatóság tagjainak is tisztában kell lenniük az informatikához társítható alapvető fogalmakkal.
Ha maradunk az említett vagyon elleni bűncselekmény példájánál, a betöréses lopások nyomozásánál alkalmazott adatgyűjtő tevékenység során felderített digitális bizonyítási eszközök és nyomok kategóriájába a következők tartoznak: digitálisan rögzített audio- és videófájlok (térfigyelőkamerák felvételei), számítógépen és számítógépes rendszereken tárolt adatok (e-mailek, böngészési előzmények), illetve a telekommunikációs eszközökön tárolt adatok
(híváslisták, helymeghatározási adatok). A betöréses lopások nyomozásának elején a nyomozó hatóság irányába elvárás, hogy a digitális nyomok beszerzéséről soron kívül intézkedjen.
Az elkövetők elfogása esetén foganatosított vagyon elleni kényszerintézkedések esetében ugyanilyen kötelezettség terheli, azaz a számítógépek, mobilkészülékek felkutatása, lefoglalása és tárolása során megfelelő gondossággal kell eljárnia.
Digitalizáció a büntetőeljárásban – bizonyítás
A bizonyításelmélet a folyamat szerves részét képezi, mivel jelen munka az elektronikus adat, mint új bizonyítási eszközhöz köthető aktuális kérésekkel foglalkozik. Fontos a bizonyítás elméleti hátterének feldolgozása és az elméleti szabályok górcső alá vétele, hiszen ez mutatja meg, honnan hová jutottunk, illetve segítséget nyújthat a felmerülő kérdésekre történő válaszadásban, vagy akár újabb felmerülő kérdéseket eredményezhet. A büntető eljárásjogban bizonyítás alatt a következőt értjük: a büntető anyagi és alaki jog szempontjából meghatározó, múltban fakadó tények megismerése a törvényes bizonyítási eszközök és módszerek útján, illetve ezeknek a tényeknek bizonyítási eszközök útján való igazolása és rögzítése. Azaz a bizonyítás célja azon tények és ismeretek megszerzése, amelyek a büntetőjogi felelősség megítéléséhez szükséges relevanciával rendelkeznek, feladata pedig az elkövetett deliktummal kapcsolatos tényállás tisztázása.
