A hatályos büntető törvénykönyv rendelkezései szerint az adócsalásnak több elkövetési módja van. az adócsalás miatt feljelentés vagy társhatósági megkeresés alapján indulhat büntetőeljárás.
A társhatóság akkor értesíti a NAV Bűnügyi Igazgatóságát, ha észleli, hogy a költségvetésbe való befizetés során vagy a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban szándékos tévedésbe ejtést.
A leggyakoribb elkövetési magatartások például, ha valótlan költségről kiállított számlát nyújtanak be támogatáshoz vagy a fizetendő adót szándékosan valótlan számlákkal csökkentik, illetve a költségvetésből valamely célra juttatott pénzt, attól eltérően használják fel, valamely költségvetési szerv felé valótlan nyilatkozatot tesznek, vagy valamely kedvezményt jogosulatlanul vesznek igénybe.
Mivel jövedéki termékekre (olaj, dohány, alkohol) történő elkövetés során az adókon kívül a jövedéki hiány is keletkezik, ezért a törvény minősített esetként szabályozza ezt az elkövetési módot.
Az adócsalás alapvető eleme a szándékosság, ugyanakkor azt a NAV ítéli meg, hogy szándékosan nyújtottunk be például egy olyan számlát, amely mögött nem volt valós gazdasági esemény, vagy csak nem ellenőriztük megfelelően a szerződéses partnerünket, aki nem rendelkezett a szükséges kompetenciákkal a szolgáltatás teljesítéséhez.
A költségvetési csalás miatt indított büntetőeljárásban már a nyomozati szakban érdemes ügyvédet fogadni, mert az általunk tett vallomás és az átadott irataink alapján fog a bíróság ártatlanságunkról vagy éppen bűnösségünkről dönteni. A nyomozási szak a büntetőeljárás legfontosabb része, mivel megalapozott nyomozás nélkül már a vádemelés is elmaradhat.
Az új büntetőeljárási törvény lehetővé teszi a vádhatósággal való egyezségkötést. Ez ugyan előnyt is jelenthet, de az egyezség kiindulási alapja, hogy a vádlott elkövette a költségvetési csalást, csak a büntetési tétel mértékéről egyezkedhetünk az ügyészséggel. Az egyezség megkötése alapján tehát már mindenképpen bűnösek leszünk, az a megállapodás kérdése, hogy mennyire.
Álláspontunk szerint fontos, hogy az ügyek a bíróság elé kerüljenek, mert a nyomozások során nem mindig derül fény az eset összes körülményére, ezért mind a tényállás, mind annak minősítése sikeresen vitatható, amellyel sokszor sikerül elérnünk a vádlottak felmentését, vagy a vád által indítványozottnál enyhébb büntetés kiszabását.
