Adóváltozások 2016

 

Június 24-ei Közlönyben került kihirdetésre a adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvény.

Az adócsomag az alábbi fontosabb változtatásokat tartalmazza:


SZJA törvény

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja törvény) vonatkozásában a módosítás 2016. január 1-től 15 százalékra csökkenti az szja mértékét és ezzel összefüggésben elvégzi a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye valorizációját/átértékelését. A családi kedvezményt illetően azt is figyelembe veszi a módosítás, hogy a családi kedvezmény mértéke a két eltartottat nevelő családok esetében négy év alatt fokozatosan 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő, vagyis két gyermek esetében 2016-ban 12 500 forintra nő a havonta igénybe vehető családi kedvezmény összege. A kamatjövedelmeket illetően a 15 %-os mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált/keletkezett kamatjövedelmekre vonatkozik. A módosítás új adómentes jogcímmel egészíti ki az Szja tv. 1. számú mellékletét, amely szerint adómentes a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj. A rendelkezést a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is lehet alkalmazni.


ÁFA

Az általános forgalmi adóról szóló törvény (áfa törvény) vonatkozásában a módosítás az élő-, valamint egész- és félsertés áfa kulcsához hasonlóan 2016. január 1-jétől a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolja. A módosítás alapján a közcélú adomány fogalmának módosításával 2016-tól az oktatási intézmények részére, alapfeladataik ellátására, vagyis az alapító okiratukban meghatározott tevékenység támogatására fordított termék, szolgáltatás is áfa mentes lesz.


HIPA módosítás

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzat rendeletében adóelőnyt biztosíthasson azon háziorvosi, védőnői tevékenységet folytató vállalkozó számára, amely összes árbevételének legalább 80%-a származik a háziorvosi, házi gyermekorvosi vagy fogorvosi alapellátási tevékenységéből és adóalapja nem haladja meg a 10 millió forintot. Fontos tudni, hogy az adóelőny de minimális támogatásnak minősül.


Tao és osztalékadó módosítások

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényhez kapcsolódóan a módosítás bevezeti a növekedési adóhitel kedvezményt, amelyet már a 2015-ös adóév vonatkozásában is alkalmazni lehet. Az új rendelkezés alapján az adóévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után (növekedési adóhitel) az adóelőleget/adót a következő két adóév során kell megfizetni, ami javítja a kedvezménnyel élő vállalkozások likviditását, de ehhez szigorú feltételeket támaszt a törvény:
-A társaság adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben, vagy korábban kezdődött.
-Az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban.
-Az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét.
-Szintén feltétel, hogy növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni.

Nem lehet alkalmazni a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket végelszámolás és felszámolás esetén, már a végelszámolás, felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben sem.

A késleltetett fizetés nyolc részletben történik. Az adófeltöltésre kötelezett adózónak, már az adóelőlegnek a várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésekor sem kell megfizetnie a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleget. Ezt a bevallási nyomtatványban – amennyiben nincs feltöltési kötelezettsége, akkor az erre rendszeresített külön nyomtatványban – fogja megállapítani és bevallani. Ennek az összegnek a 25 %-át az adóévet követő első két negyedévben két egyenlő részletben – a negyedévek második hónapjának 20. napjáig – kell megfizetnie.

Ezt követően az adott évi társasági adó bevallásban megállapítja, bevallja a növekedési adóhitelhez kapcsolódó adót, amelyet – a már megfizetett két részlet figyelembevételével/levonásával – az adóévet követő év harmadik és negyedik negyedévében, illetve az adóévet követő második év négy negyedévében hat egyenlő részletben a negyedév második hónapjának 20. napjáig megfizet.

A módosítás a növekedési adóhitelhez adókedvezményt is kapcsol, mert adózó véglegesen csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg. Az új munkahelyeket legalább 2 évig fenn kell tartani, ellenkező esetben a kedvezmény arányos része visszafizetendő.

A kedvezményezett beruházási érték a korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma növekményének és 10 millió forint szorzata. A kedvezmény mértéke a kedvezményezett beruházási érték 19 százaléka, de nem lehet több mint a növekedési adóhitelre jutó adó esedékessé nem vált összegének 70%-a. A tárgyi eszköz vonatkozásában érvényesített összeget az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni.

Nem alkalmazhatja a fenti kedvezményt az adózó, ha a nyilatkozat adóévében a társasági adótörvény szerinti adókedvezményt vesz igénybe beruházására tekintettel.

A törvénymódosítás a kihirdetést követő 31. nappal előírja, hogy a nemzetközi jelenléttel is bíró magyar vállalkozásoknak a magyarországi adójuk kiszámításakor figyelembe kell venniük a külföldi telephelyükön, fióktelepükön keletkezett jövedelmüket is. Ez azt jelenti, hogy a mentesítés kizárólag a progresszió fenntartásával lehetséges, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

Kedvező rendelkezés a módosításban továbbá, hogy a bírság, az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, korábbiakban növelő tételként figyelembe vett összeg is csökkenti az adóalapot.


Államháztartás egyensúlyát javító különadó és járadék

Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása értelmében a hitelintézetek esetében a bankadó felső kulcsa 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken.

További változás 2016-tól, hogy a hitelintézetek adóalapjukat nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg alapján állapítják meg. A fizetendő bankadó mértéke nem haladhatja meg a 2015. adóévre fizetett bankadó összegét.

Megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők adókötelezettsége a forgalmazó és befektetési alapok különadójának kötelezettsége vonatkozásában. A módosítás 2016-tól hatályos kedvező szabálya alapján az olyan hitelintézet és pénzügyi vállalkozás, amelynél a vállalkozói kölcsönök állománya a 2009-re vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja és az adóévet megelőző adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja között növekedett, az adóévre fizetendő különadó megállapításánál a fizetendő különadó összegét csökkenti, feltéve, hogy a hitelállomány növekményére vonatkozó adatokat tartalmazó bevallását az adóhatóság által e célra rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton határidőben benyújtotta.

A bevallások alapján az állami adóhatóság a vállalkozói kölcsönök állományának növekedését érintő adatokat az adóév március 5-ig bárki által hozzáférhető módon honlapján közzéteszi. A különadó csökkentés összege 3 milliárd forint, szorozva a vállalkozói kölcsönök állományának a fentiekben említett mérlegfordulónapok között az adózónál bekövetkezett növekedése összegével, osztva a vállalkozói kölcsönök állományának a fentiekben említett mérlegfordulónapok között a csökkentés érvényesítésére jogosult összes adózónál bekövetkezett növekedésének az állami adóhatóság által közzé tett együttes összegével. A csökkentés összege nem haladhatja meg az adóévre fizetendő különadó 30 százalékát. A különadó-bevallás benyújtására előírt határidő utolsó napján egymás kapcsolt vállalkozásának minősülő olyan adózókat, amelyek jogosultak a fizetendő különadó összegét csökkenteni, egy adózónak kell tekinteni. E kapcsolt vállalkozások különadó-bevallásukban többletadatok feltüntetésére kötelesek.


Dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása

A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvény módosításával a dohányipari hozzájárulás állandó közteherré válik, tehát nem csak egy egyszeri a 2015-ös évet érintő fizetési kötelezettségről beszélhetünk.


TB, magánynyugdíj

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét 6930 forintról 7050 forintra emeli 2016. január 1-jétől. A személyi jövedelemadó-kulcs csökkentése miatt a családi járulékkedvezmény szabályozásában a magánszemélyt egyébként megillető, de a személyi jövedelemadóból elegendő jövedelem hiányában nem érvényesített családi kedvezmény 15 százalékának megfelelő összeg, de legfeljebb a magánszemély által fizetendő járulékok együttes összege vehető figyelembe családi járulékkedvezmény címén 2016. január 1-jétől.


Szerencsejáték adó

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása alapján 2016. január 1-jétől a játékkaszinók játékadója 3%-át játékos-védelmi és karitatív célra kell felhasználni. Játékos-védelmi célnak minősül különösen a játékosok által ingyenesen, 0-24 óra között hívható telefonos ügyfélszolgálat (zöld szám) fenntartása, a játékosok részére a szociális ellátórendszer keretében elérhető közösségi ellátásokról szóló figyelemfelhívó, illetve folyamatos tájékoztatás biztosítása, valamint a szerencsejátékkal kapcsolatos, esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális hatások megelőzése, kezelése.


A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tétele

Az egyes ágazati adókat érintő módosítások körében a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzat mellett az állam részére történő, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló ingyenes juttatások is elismert költségnek minősüljenek az adózó választása szerint már akár a 2015. adóév vonatkozásában is.


Közművezetékek adója

A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosítása értelmében az ágazati adókötelezettség 2016. január 1-je után új nyomvonalon létesített közművezeték esetén már nem az üzembe-helyezést követő év első napjától, hanem a tényleges használatbavételt követő hatodik év első napjától áll fenn, vagyis az ilyen vezeték után a létesítéstől számított 5 évig nem kell adót fizetni, függetlenül a létesítés helyszínétől és a vezeték típusától. A már meglévő nyomvonalon 2016. január 1-jét követően végzett hírközlési hálózati fejlesztések esetében, ha annak eredményeképpen legalább 100 Mbps sebességű adatkapcsolat áll majd az előfizetők rendelkezésére, akkor a fejlesztéssel érintett hírközlési vezeték-szakasz hosszát méterben – annak üzembe helyezése évét követő 5 éven át – le lehet vonni az adó alapjából.

látogató számláló

© Dr. Gaál András adószakértő ügyvéd | linkek | áraink | főoldal |
1034 Budapest, Kiscelli Irodaház: 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. 1. Emelet 106. |
Telefon: +3670 423 0528 | E-mail: andrasgaal1@gmail.com
 Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) , illetékszakértő, nav eljárás, adójogász, adó, adózás, vagyonosodás, áfa visszaigénylése, vagyonosodási vizsgálat, visszaigénylés, adóellenőrzés, jogi képviselet, fellebbezés